Egy építőipari projekt során a fővállalkozó jelentős előleget fizetett egy alvállalkozónak egy speciális munkafázis elvégzésére.
A határidő közeledett. A munka nem készült el, a kommunikáció egyre nehezebbé vált.
A telefonhívásokra nem érkezett válasz, az e-mailek megválaszolatlanok maradtak, és rövid időn belül az a hír kezdett terjedni, hogy az alvállalkozó egyszerűen eltűnt.
A fővállalkozó helyzete napról napra romlott.
Saját megrendelői felé kötelezettségei voltak, a projekt csúszott, a pénzügyi veszteségek növekedtek, miközben egyre többen sürgették a jogi lépések megindítását.
A helyzet első pillantásra egyszerűnek tűnt. Eltűnt egy vállalkozó, induljon a per.
A háttér azonban jóval összetettebb volt.
A rendelkezésre álló információk elemzése után megkezdtük a vállalkozó felkutatását. Több forrásból gyűjtöttünk információkat, ellenőriztük a rendelkezésre álló adatokat, és végül sikerült kapcsolatba lépni az érintett féllel.
Ekkor derült ki, hogy nem szándékos eltűnésről volt szó.
Az alvállalkozó maga is súlyos pénzügyi és működési problémákkal küzdött, és a kialakult helyzet kezelésére már nem volt megfelelő eszköze.
A kommunikáció megszakadása tovább mélyítette a bizalmi válságot. A felek addigra teljesen elvesztették a bizalmukat egymás iránt. Mindkét oldal úgy érezte, hogy a másik fél okozta a problémát.
A következő lépés ezért nem a jogi eljárás volt. Hanem az, hogy sikerüljön újra egy asztalhoz ültetni a feleket.
A tárgyalások során mindkét oldal lehetőséget kapott arra, hogy ismertesse a saját helyzetét, kockázatait és elvárásait.
A cél nem a múltbeli sérelmek részletes elemzése volt.
A cél az volt, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amely a projektet és a felek gazdasági érdekeit is képes megvédeni.
A folyamat végén olyan megállapodás született, amely lehetővé tette a vita rendezését és a további veszteségek jelentős csökkentését.
A történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy az eltűntnek tűnő szereplők mögött sokszor nem rossz szándék áll. Hanem egy másik, kezeletlen krízis.
A másik tanulság pedig az, hogy egy konfliktus megoldásához néha nem az első ügyvédi levél visz közelebb. Hanem az első valódi beszélgetés.
A kríziskezelés egyik legfontosabb feladata gyakran nem a jogi vita megnyerése.
Hanem az, hogy újra létrejöhessen a kommunikáció azok között, akik már nem hajlandók szóba állni egymással.